Ezek az élelmiszerek évente több százezer áldozatot szednek Európában

A WHO szerint az alkohol, a fosszilis tüzelőanyagok és a dohány mellett az ultrafeldolgozott élelmiszerek a felelősek a kontinensen évente összesen több mint 2,7 millió halálesetért. Azaz  az összes eset egynegyedéért felelnek ezek az élelmiszerek, továbbá a nem fertőző betegségekből eredő halálozások 41 százalékáért is ezt a termékkört okolják. 

Az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszernek (angolul: ultra-processed food) nincs hivatalos meghatározása. A ENSZ, illetve a WHONOVA-besorolása (lásd lentebb) által létrehozott, széles körben használt osztályozás szerint azonban ezek „főleg vagy teljes egészében élelmiszerekből és adalékanyagokból származó anyagokból készülnek”, és elhanyagolható mennyiségben használnak nyers vagy természetes élelmiszereket a készítményben. (Az élelmiszertermékek feldolgozottságat úgynevezett NOVA csoportok szerint szokás rangsorolni – azaz a Nova besorolás egy négy csoportra bontott osztályozás az élelmiszerek feldolgozottsági szintjének jelzésére.) 

A WHO-jelentés a British Medical Journalban megjelent kutatás nyomán készült, amely az ultrafeldolgozott élelmiszerek magas fogyasztását több mint 30 egészségügyi problémával hozta összefüggésbe, beleértve a rák, a súlyos szív- és tüdőbetegségek, a mentális egészségügyi zavarok és a korai halálozás kockázatát. 

A mostani jelentés azonban továbbment, és azzal vádolta az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyártóit, hogy – különösen a Covid–19-világjárvány idején – fokozzák termékeik nem fertőző betegségekre gyakorolt hatását azáltal, hogy lobbiznak a kormányoknál és befolyásolják a közpolitikát. 

A Covid idején a vállalatok társadalmi felelősségvállalási gyakorlatának elemzése több mint 90 országból származó példák alapján kimutatta, hogy az egészségkárosító és potenciálisan egészségkárosító termékeket – többek között dohányt, alkoholt, fosszilis tüzelőanyagokat, ultrafeldolgozott élelmiszereket és italokat – gyártók négyféleképpen használták ki a világjárványt:„pozitív színben tüntették fel magukat és termékeiket, hogy kihasználják a válságot mint lehetőséget arra, hogy kapcsolatokat építsenek a kormányokkal, növeljék a lobbizás lehetőségét, és a marketingjükbe beépítsék a pandémia elleni küzdelemhez való hozzájárulásukról szóló üzeneteket” – tette hozzá a jelentés. 

Serge Hercberg, a Nutri-Score, az Európai Bizottság által a csomagolásra elhelyezett címkézési rendszer megalkotója, amelyet kötelezően bevezetnének az egész unióban, már régóta vádolja az élelmiszeripart azzal, hogy dezinformációkat terjeszt e megoldás aláásása érdekében. 

A WHO-jelentés azzal is vádolta az élelmiszer- és italipar szereplőit, hogy kihasználják a globális egyenlőtlenség fogalmát, hogy szembeszálljanak az ultrafeldolgozott élelmiszereket és italokat sújtó adóemelési kísérletekkel. 

A szervezet azt állítja, hogy az iparág ezeket a politikákat (például az adóemelést) az alacsony jövedelműeket sújtó regresszív adóként értelmezi, miközben ők a termékek árának csökkentésén dolgoznak, és (agresszív) marketing-, valamint értékesítési eszközökkel pont a szegényebb rétegeket célozzák meg. 

Az érintett ágazatok tisztviselői tagadják, hogy mindez igaz lenne

„A feldolgozott élelmiszerek fogyasztását a dohány- és a fosszilistüzelőanyag-iparral összekapcsolni felelőtlen és félrevezető” – mondta a Food Navigatornak Rebecca Fernández, a FoodDrink Europe tudományos igazgatója. Hozzátette azt is, hogy 

A WHO-jelentés azt javasolta a kormányoknak, hogy fogadjanak el szigorúbb szabályozásokat és jogszabályokat az egészségre ártalmas termékek forgalmazásának visszaszorítása érdekében. Növeljék a lobbik és az összeférhetetlenségek átláthatóságát az ipar által finanszírozott egészségügyi kutatásokban, emeljék a multinacionális cégek adóját, ezzel párhuzamosan pedig a közegészségügy előmozdítására összpontosító civil társadalmi csoportok finanszírozását. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI Fotó: Varga György

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.